fordult a felsőbb-világegyetemi térszint délkeleti irányába. Az Urantiát is magába foglaló naprendszer jelenleg e déli görbületen már néhány milliárd év óta halad, s így éppen most hagyjátok el e délkeleti görbületű pályaszakaszt és sebesen haladtok a hosszú és viszonylag egyenes északi szakaszon. Az Orvonton ezt a majdnem pontosan északi pályát ismeretlen időtartam alatt fogja befutni.
15:1.6 (165.5) Az Urantia egy, a helyi világegyetemetek határterületein jócskán túlnyúló csillagrendszerhez tartozik; és a helyi világegyetemetek jelenleg az Orvonton peremterületein halad keresztül. Rajtatok túl is vannak még mások, de már ti is igen messzire kerültetek azon fizikai csillagrendszerektől, melyek a Nagy Forráshoz és Középponthoz viszonylagos közelségben haladnak a nagy körön.
2. A felsőbb-világegyetemek szerveződése
15:2.1 (165.6) Csak az Egyetemes Atya ismeri a térben található lakott világok helyét és tényleges számát; ő ismeri a nevüket és a számukat. Én csak hozzávetőlegesen adhatom meg a lakott vagy lakható bolygók számát, ugyanis némely helyi világegyetemben a többihez képest több, az értelmes életre alkalmas bolygó van. A megtervezett helyi világegyetemek közül sem mindegyiknek fejeződött be a szervezése. Ennélfogva az általam közreadott becslés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az anyagi teremtésösszesség hatalmas voltáról némi fogalmat alkothassatok.
15:2.2 (166.1) A nagy világegyetemben hét felsőbb-világegyetem van, és felépítésük nagyjából a következő:
15:2.3 (166.2) 1. A csillagrendszer. A felsőbb kormányzat alapegysége mintegy ezer lakott vagy lakható világból áll. Izzó napok, hideg világok, a forró naphoz túl közeli bolygók és a teremtmények lakhelyéül szolgálni nem képes egyéb szférák nem tartoznak e csoportba. Az élet támogatásának megfelelően kialakított ezen ezer világot hívjuk csillagrendszernek, de a fiatalabb rendszerekben e világok közül csak viszonylag kisszámú a lakható. Minden egyes lakott bolygót egy Bolygóherceg kormányoz, és minden egyes helyi csillagrendszernek van egy épített szférája, mely annak központjául szolgál és amelyet egy Csillagrendszer Fejedelem irányít.
15:2.4 (166.3) 2. A csillagvilág. Száz csillagrendszer (mintegy 100.000 lakható bolygó) alkot egy csillagvilágot. Minden egyes csillagvilágnak van egy épített központi szférája, melyet három Vorondadek Fiú, a Fenségesek irányítanak. Minden egyes csillagvilágnak van egy megfigyelői besorolású, Nappalok Hűséges Követője is, aki a paradicsomi Háromság nagykövete.
15:2.5 (166.4) 3. A helyi világegyetem. Száz csillagvilág (mintegy 10.000.000 lakható bolygó) alkot egy helyi világegyetemet. Minden egyes helyi világegyetemben van egy elragadó épített központi világ, melyet a Mihály-rendbe tartozó, Isten mellérendelt Teremtő Fiainak egyike irányít. Minden egyes világegyetem megáldatott egy Nappalok Szövetségével, a paradicsomi Háromság képviselőjével.
15:2.6 (166.5) 4. A kisövezet. Száz helyi világegyetem (mintegy 1.000.000.000 lakható bolygó) alkotja a felsőbb-világegyetemi kormányzás kisövezetét; a kisövezet egy csodálatos központi világgal rendelkezik, ahonnan annak urai, a Nappalok Utódai a kisövezet ügyeit igazgatják. Minden egyes kisövezeti központban három Nappalok Utóda, Legfelsőbb Háromsági Személyiség működik.
15:2.7 (166.6) 5. A nagyövezet. Száz kisövezet (mintegy 100.000.000.000 lakható bolygó) alkot egy nagyövezetet. Minden egyes nagyövezetben van egy fenséges központ, melyet három Nappalok Tökéletessége, Legfelsőbb Háromsági Személyiség irányít.
15:2.8 (166.7) 6. A felsőbb-világegyetem. Tíz nagyövezet (mintegy 1.000.000.000.000 lakható bolygó) alkot egy felsőbb-világegyetemet. Minden egyes felsőbb-világegyetemben van egy óriási és dicsőséges központ, melyet három Nappalok Elődje irányít.
15:2.9 (166.8) 7. A nagy világegyetem. Hét felsőbb-világegyetem alkotja a jelenlegi szervezett nagy világegyetemet, mely megközelítőleg hétbillió lakható bolygóból, valamint az épített szférákból és egymilliárd lakott Havona-szférából áll. A felsőbb-világegyetemeket a Hét Tökéletes Szellem közvetve és tükrözőműködés útján a Paradicsomról irányítja és igazgatja. A Havona milliárdnyi világát a Nappalok Örökkévalói közvetlenül irányítják, minden egyes ilyen tökéletes szférát egy-egy Legfelsőbb Háromsági Személyiség vezet.
15:2.10 (167.1) A Paradicsom-Havona szférán kívül a világegyetem-szervezési terv az alábbi egységeket írja elő:
15:2.11 (167.2) Felsőbb-világegyetemek . . . . . .7
15:2.12 (167.3) Nagyövezetek . . . . . . . . . . . . 70
15:2.13 (167.4) Kisövezetek . . . . . . . . . . . . 7000
15:2.14 (167.5) Helyi világegyetemek. . . . . 700.000
15:2.15 (167.6) Csillagvilágok. . . . . . . . . .70.000.000
15:2.16 (167.7) Helyi csillagrendszerek . . 7.000.000.000
15:2.17 (167.8) Lakható bolygók . . . . 7.000.000.000.000
15:2.18 (167.9) Minden egyes felsőbb-világegyetem felépítése közelítőleg az alábbi:
15:2.19 (167.10) Egy csillagrendszerben van körülbelül . . . . . . . . .1.000 világ
15:2.20 (167.11) Egy csillagvilágban (100 csillagrendszer) . . . . . . .100.000 világ
15:2.21 (167.12) Egy világegyetemben (100 csillagvilág). . . . . . . . .10.000.000 világ
15:2.22 (167.13) Egy kisövezetben (100 világegyetem) . . . . . . . . .1.000.000.000 világ
15:2.23 (167.14) Egy nagyövezetben (100 kisövezet) . . . . . . . . . .100.000.000.000 világ
15:2.24 (167.15) Egy felsőbb-világegyetemben (10 nagyövezet) . . 1.000.000.000.000 világ
15:2.25 (167.16) Mindeme becslések a legjobb esetben is csak közelítő adatok, mert állandóan fejlődnek új csillagrendszerek, más szerveződések pedig kilépnek az anyagi létezésből.
3. Az Orvonton felsőbb-világegyetem
15:3.1 (167.17) Az Urantiáról szabad szemmel látható csillagos terek gyakorlatilag a nagy világegyetem hetedik részéhez, az Orvonton felsőbb-világegyetemhez tartoznak. A hatalmas Tejút csillagrendszer alkotja az Orvonton központi magját, mely igen messze esik a helyi világegyetemetek határaitól. A napokból, a tér sötét szigeteiből, kettős csillagokból, gömbhalmazokból, csillagfelhőkből, csavarvonalú és egyéb csillagködökből álló halmaz az egyedi bolygók miriádjaival együtt egy zsebóraszerű, megnyújtott kör alakú csoportot alkot, mely a lakott evolúciós világegyetemeknek nagyjából az egy hetedét teszi ki.
15:3.2 (167.18) Az Urantia csillagászati helyzetéből nézve, a közeli csillagrendszereken túlra, a nagy Tejút irányába tekintve megfigyelhetitek, hogy az Orvonton szférái egy hatalmas, hosszan elnyúló síkon haladnak, melynek szélessége a vastagságánál sokkal nagyobb, és a hossza sokkal nagyobb, mint a szélessége.
15:3.3 (167.19) Az úgynevezett Tejutat
