mennyei látogatók folyamatos árama halad keresztül a különböző központi világokon. Egyedekként és osztályokként e különböző fajtájú lények úgy özönlenek hozzánk, mint megfigyelők, cseretanulók és kisegítők. Az Uverszán jelenleg egymilliárdnál is több személy tartozik ehhez az önkéntes telepes csoporthoz. E látogatók némelyike egy napig marad, mások egy évig, ez a küldetésük jellegétől függ. E telepes csoportban a világegyetemi lényeknek csaknem mindegyik osztálya képviselteti magát, kivéve a Teremtő személyiségeket és a morontia halandókat.
30:3.12 (340.1) A morontia halandók csak az eredeti helyi világegyetemük határain belül lehetnek hallgató-látogatók. Felsőbb-világegyetemi minőségben csak akkor tehetnek látogatásokat, ha már elérték a szellemi besorolást. A látogató telepes csoportunknak bő a fele „útját megszakító” lény, vagyis olyan, aki útban másfelé megáll meglátogatni az Orvonton székhelyét. E személyiségek között vannak olyanok, akik világegyetemi feladatot teljesítenek, vagy éppen a szabadidejüket töltik — a feladatoktól mentes állapotot élvezik. A világegyetemen belüli utazás és megfigyelés minden felemelkedő lény létpályájának részét képezi. Az utazás és az új népek és világok megismerése iránti emberi vágy teljes kielégülést nyer majd a helyi világegyetemeken, a felsőbb-világegyetemeken és a központi világegyetemen keresztül a Paradicsomba való hosszú és eseménydús felkapaszkodás alatt.
30:3.13 (340.2) 7. A felemelkedő zarándokok. Lévén, hogy a felemelkedő zarándokokat különféle szolgálatokra rendelik a paradicsomi fejlődéssel kapcsolatban, ezért önkéntes telepes csoportként a különböző központi szférákon lakoznak. A felsőbb-világegyetemben sokfelé tevékenykedő csoportjaik nagymértékben önállók. Egy olyan folyton változó telepes csoportot alkotnak, amely az evolúciós halandók és felemelkedő társaik összes rendjét magukba foglalja.
4. A felemelkedő halandók
30:4.1 (340.3) Az idő és tér halandó túlélőit felemelkedő zarándokoknak nevezzük, amikor a Paradicsomra való fokozatos felemelkedésen munkálkodóknak minősülnek, s ezen evolúciós teremtmények eléggé fontos szerepet kapnak e beszámolókban, így itt kívánatos egyfajta áttekintést adni a felemelkedés világegyetemi létpályájának következő hét szakaszáról:
30:4.2 (340.4) 1. Bolygói halandók.
30:4.3 (340.5) 2. Alvó továbbélők.
30:4.4 (340.6) 3. Lakóvilági hallgatók.
30:4.5 (340.7) 4. Morontia fejlődő lények.
30:4.6 (340.8) 5. Felsőbb-világegyetemi védencek.
30:4.7 (340.9) 6. Havona-zarándokok.
30:4.8 (340.10) 7. Paradicsomi jövevények.
30:4.9 (340.11) A következő beszámoló az Igazító-segítette halandó világegyetemi létpályáját ismerteti. A Fiúval és a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók e létpályában részben osztoznak, de azért választottuk éppen az Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók történetét, mert az Urantia összes emberfajtája előtt ilyen beteljesülés áll.
30:4.10 (340.12) 1. Bolygói halandók. A halandók mind felemelkedési lehetőséggel rendelkező, állati eredetű evolúciós lények. Eredetüket, természetüket és beteljesülésüket tekintve az emberi lények e különféle csoportjai és fajtái nem teljesen különböznek az urantiai népektől. Minden egyes világ emberfajtái az Istenfiak ugyanazon segédkezésében részesülnek és az idő segédkező szellemeinek jelenlétét élvezik. A természetes halált követően a felemelkedők minden fajtája egyetlen morontia családdá egyesül a lakóvilágokon.
30:4.11 (341.1) 2. Alvó továbbélők. A túlélési besorolású összes halandó a személyes beteljesülés-őrangyalok felügyelete alatt megy át a természetes halál kapuin és a harmadik időszakban megszemélyesül a lakóvilágokon. Azon elismert lények, akik bármely okból képtelenek voltak azt az értelmi szintet és szellemiségi felruházottságot elérni, amely feljogosította volna őket arra, hogy személyes oltalmazót kapjanak, nem juthatnak el azonnal és közvetlenül a lakóvilágokra. Az ilyen túlélő lelkeknek öntudatlan alvásban kell nyugodniuk az új korszakhoz tartozó ítéletnapig, az új megítéltetésig, az Istenfiú eljöveteléig, aki szerbe-számba veszi a korszak túlélőit és megítéli a teremtésrészt, és Nebadon-szerte ez az általános gyakorlat. Krisztus Mihályról mondták, miután a földi munkájának elvégeztével a magasba emelkedett, hogy „sok foglyot vezetett el”. E foglyok az Ádám korától fogva a Mester urantiai feltámadásának napjáig alvó továbbélővé lett halandók voltak.
30:4.12 (341.2) Az idő múlása semmit sem jelent az alvó halandóknak; teljesen öntudatlanok és nincsenek tudatában a nyugvásuk időtartamának sem. Az adott korszak lezárultával a személyiségük újbóli összeállításakor az ötezer évet aludtak nem válaszolnak másként, mint azok, akik csak öt napot nyugodtak. Ezen időbeli késedelemtől eltekintve e továbbélők ugyanazon a felemelkedési renden mennek végig, mint akik a halálbeli hosszabb-rövidebb alvást elkerülik.
30:4.13 (341.3) A világzarándokok megítéltetési osztályait csoportos morontia-tevékenységekre veszik igénybe a helyi világegyetemek munkájában. Nagy előnye van annak, hogy ilyen nagy csoportok is munkára foghatók; ezért hosszú ideig együtt tartják őket a hatékony szolgálat érdekében.
30:4.14 (341.4) 3. Lakóvilági hallgatók. A lakóvilágokon felébredt összes továbbélő halandó ebbe az osztályba tartozik.
30:4.15 (341.5) A halandói húsvér fizikai test nem része az alvó továbbélő újbóli összeállításának; a fizikai test visszatért a porhoz. A kijelölt szeráf biztosítja az új test, a morontia alak, mint a halhatatlan lélek és a visszatért, befogadandó Igazító számára készülő új élethordozó összeállítását. Az Igazító az alvó továbbélő elméje szellemi átiratának őrzője. A kijelölt szeráf az őre a továbbélő önazonosságnak — a halhatatlan léleknek (amennyire az kifejlődött). Amikor e kettő, vagyis az Igazító és a szeráf újraegyesíti a gondjaikra bízott személyiséget, akkor ez az új egyed a régi személyiségének feltámadását, a lélek kifejlődő morontia azonosságának továbbélését alkotja. A lélek és az Igazító ezen újratársulását nevezhetjük helyesen feltámadásnak, a személyiséget alkotó tényezők újraegyesítésének; de még ez sem magyarázza meg teljesen a továbbélő személyiség újbóli megjelenését. Bár ti valószínűleg sohasem fogjátok megérteni az ilyen megmagyarázhatatlan folyamat tényszerű voltát, mégis valamikor majd tapasztalati úton megismeritek annak igazságát, ha nem utasítjátok el a halandói továbbélés tervét.
30:4.16 (341.6) A fokozatos halandói felkészítést nyújtó hét világon való kezdeti várakoztatás terve csaknem általános az Orvontonban. Az egyes, egyenként közelítőleg ezer lakott bolygóból álló helyi csillagrendszerekben hét lakóvilág van, s ezek rendszerint a csillagrendszeri központ segédszférái vagy kis-segédszférái. Ezek a felemelkedő halandók többségének a fogadóvilágai.
30:4.17 (341.7) Néha a halandók elhelyezésére szolgáló összes felkészülési világot világegyetemi „házaknak” nevezzük, és e szférákra utalt Jézus, amikor azt mondta: „Az én Atyám házában
