Название:
Автор:
Жанр:
Серия:
Издательство:
falvak) viselik a nem szláv végződést (például Kideksha, Iksha, Shileksha, Koloksha, Kovak, Yundoks stb.), Ami valószínűleg az ősi finnugor nyelvekben is előfordulhat. «folyót vagy patakot jelent (például a modern mari nyelvben az» iksa «patakot jelent). Az oroszországi legrégebbi ugró-finn formátumokhoz tartoznak (a véglegesített utótag), és a Kr. E. II. Közép-Oroszország erdőzónáját finnugor szubsztrátum jellemzi. A finnugor törzsek már Kr. E. II – I. évezredében elfoglaltak. e. hatalmas területek Kelet-Európában. Az -sha, -xa-val végződő folyók (hidronómák) neve elterjedt egy hatalmas területen, az Oka jobb partjától a Fehér és a Barents-tengerig, de főként, ahogyan Sedov V. régész megtudta, ahol a késő neolit korszak Volosovo régészeti kultúrájának emlékművei találhatók.. Így megállapítást nyert, hogy ezt a kultúrát az ország legrégibb finnugor törzsei elhagyták. A -ma, (Ukhtoma, Andoma, Kema stb.) És az -oga, -ega, -uga, -yuga, ami a folyót jelenti, szintén ezekhez a törzsekhez kapcsolódik. A modern finnugor nyelvekben a «yokki», az «yoggy» folyót jelent): Andoga, Lindega, Vetluga, Uftiug stb. A leggyakoribb hipotézis szerint az Oka és a Déli folyók neveinek eredete, amelyek észt nyelven egyszerűen «folyót» jelentettek – Jogi. A Moszkva-folyó eredetének, így a város nevének lehetséges magyarázata az ősbalti «nodal river» – «mosk» – csomópont, «Wandou» – folyó szavából. Modern lett: csomó – mezgls; Litván – mazgas. A balti (balti) nyelvek között szerepel a modern lett, litván, valamint kihalt: porosz, yatvyazh, kuršz, szelon és mások is ősi rokonságban voltak a szláv nyelvekkel. A balti államok (balti törzsek) az AD 1. évezredében telepedtek le, a balti államok délnyugati részétől a Dnyeper felső részéig és az Oka folyó medencéjéig (csomagtartók) az 1. – 2. évezred fordulóján az óorosz nemzetiség részévé vált. A nyugat-baltaiak (Zemait, Zemgale, Kurz, Latgale) a modern lett és litván ősök. A régi finn nyelvekben azonban a «va» vizet jelent, az észt víz vizet, magyarul vizet, finnül pedig vettä jelent. A befejezés sok finnugor névhez (Lysva, Sylva, Kosva stb.) Jellemző. Egyes tudósok szerint a legrégebbi finnugor nevek számos folyó nevével társulnak, amelyek végén -shma, -shma, -shma, -shma (Klyazma, Vyazma, Kineshma, Kesma stb.) Áll. Ez a formátumok csoportja valószínűleg egy ismeretlen, mégis dofinugorsk szubsztráthoz tartozik. A Volga etimológiájának kérdése kétértelmű. Az ősi Ra nevét, amelyet az ősi szerzők említettek, annak ellenére, hogy léteznek különféle hipotézisek erről a témáról, továbbra sem világos. A török nyelvekben a Volgát Itilnek hívták (Idel, Atal, Atil), ami «folyót» jelent. Ennélfogva a feltételezés, hogy a folyó orosz neve a szláv «nedvességről» (oroszul – «vologa») származik, és eredetileg azt is jelenti, hogy egyszerűen «folyó». Van azonban egy másik hipotézis – a hydroním finnugor eredetére vonatkozóan: észtül a «fehér» jelentése «fehér, fény»; Akkor a Volgát le lehet fordítani Fehér vagy Világos folyóként.Конец ознакомительного фрагмента.
Текст предоставлен ООО «ЛитРес».
Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию на ЛитРес.
Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.
