a gyűlölt alakváltókat Raven tombolásától? Annyit azért megtett, hogy elmondta neki, hogy nem kell embereket ölnie a vérükért, sÅt egyáltalán nem is kell embereket bántania, ha nem akar. InnentÅl nem az Å lelkét terhelte, ha Raven az öldöklést választotta.
Raven elsÅ gyilkosságakor történt meg egyetlen egyszer, hogy Kane közbelépett, mielÅtt otthagyta volna a fiút holtan, nyakán a jellegzetes vámpÃrok okozta sebbel, amelyet az emberek könnyen felismertek volna. E titok megÅrzése már rég az önvédelmi mechanizmusa részévé vált, csak elfelejtette ezt a titkot megosztani Ravennel. Kane megmutatta neki, milyen módszerekkel lehet úgy újrametszeni a szemfogak sebeit, hogy az eset egy egyszerű szadista gyilkosságnak látszódjon.
Raven áldozatai mindig a Holdtánc klub közelében helyezte el úgy, hogy a hatóságok könnyen megtalálhassák. Kane számára ez tökéletes együttműködés volt. A legtöbb vámpÃr természeténél fogva gonosz volt, Ãgy Kane élete jelentÅs részét született gyilkosok között élte le. Számára teljesen természetes látvány volt, ahogy ahogy ez a fiú gyilkolt.
Ha Syn ébren lenne, hogy tanúja lehessen ennek a véres ámokfutásnak, akkor már rég megszabadÃtotta volna a világot RaventÅl megölve vagy sÃrjába láncolva Åt. De most, hogy Kane a saját bÅrén tapasztalhatta a büntetésnek e formáját, inkább a gyors halál lenne az Å választása.
Száműzése elÅtt egy másik vámpÃrt nevezett még barátjának... Michaelt. Sokkal hosszabb ideje voltak barátok, minthogy bármelyikük is emlékezne rá vagy be akarná vallani. Mindketten kapta vérköveket, mert átalakulásuk után is képesek voltak megtartani lelküket... Åk ketten és Damon, Michael testvére.
Michael jó ember volt... még mindig az angyalok oldalán, ahogy Åk emlegették, bár egyes szóbeszédek alapján úgy hallotta, hogy Damon felébresztette lelkének sötét oldalát és emiatt ártatlanul testvérét hibáztatta. Lehet, hogy valamikor beugrik Damonhoz és kissé ráncba szedi, hogy tudja, hol a helye. Kane csodálkozott a testvérek között kialakult viszályon, mivel Michael nagyon szerette a testvérét... de hát a dolgok idÅvel könnyen megváltozhatnak.
Kane nem akarta, hogy Michael megismerje azt a gonoszt, amely feltámadt benne, amióta csak kimászott a sÃrjából. Az elmúlt néhány hetet azzal töltötte, hogy távolról megfigyelte Michaelt. Tudta, hogy Michael és Warren, a legidÅsebb jaguárfiú mostanra jóbarátok lettek... akárcsak Šés Malachi egykoron.
Az alakváltók mind árulók és Michael még nem jött rá erre az egyszerű tényre. Azzal, hogy az alakváltókat eltakarÃtja az útból, csupán még egy utolsó szÃvességet tesz Michaelnak... a régi szép idÅk emlékére.
Kane felnyúlt és megérintette a vérköves fülbevalóját, Å tudta, hogy az megtiltja az emberek gyilkolását. Ha lelke tényleg gonosz lenne, akkor a vérkÅbe zárt mágia nem működne az Å esetében. Gyakran tűnÅdött azon, hogy Malachi hogyan hagyhatta ezt az egyszerű tényt figyelmen kÃvül... hisz az ártatlansága megcáfolhatatlan bizonyÃtéka mindvégig itt volt a szeme elÅtt.
De már nem számÃt... Harminc évet sorvadt börtönében azért, amit nem Å követett el. âMind megfizettek ezért, kedves barátaim!â
*****
âTelemarketing?â â kérdezte Chad, miközben próbálta elrejteni gúnyos mosolyát, ahogy a húga úgy lecsapta a falitelefont, hogy leszakadt a tartója. Hangos csattanással ért földet.
Envy úgy rúgott a földön lévÅ telefonba, mintha csak a pasija feje lett volna, majd odafordult a bátyjához. âMinden hapsi ilyen gyökér, vagy csak azok, akikkel járok?â
Chad megadóan emelte fel a kezét: âSzerintem a csajok ugyanolyan problémásak. De most inkább próbálj megnyugodni, és meséld el, hogy mi történt.â
Envy nekitámasztotta fejét a hűvös falnak. Nem hagyta, hogy akár csak egyetlen egy könnycsepp is kicsorduljon szemei sarkából. Annyira azért nem szerette Trevort, hogy sÃrjon is miatta és komolyan elege volt már abból, hogy mindegyik hapsi megszÃvatja vagy Ãgy vagy úgy. âJason hÃvott épp randizni. Azt hitte, megint szingli vagyok, mert összefutott Trevorral az új éjszakai klubban. Gyakorlatilag majdhogynem épp megdugott valami csajt ott a táncparkett közepén.â
Chad rosszallóan rázta meg a fejét. Nem igazán sajnálná Trevort, ha a húga kikaparná a szemét. âMi lenne, ha mi mennénk partizni?â â kérdezte játékosan megemelt szemöldökkel, egyszerűen nem bÃrta kihagyni, hogy ne csapja le azonnal a labdát.
Envy elmosolyodott, végül is nem rossz ötlet... âAdj tÃz percet és kész leszek.â â felelte.
Chad bólintott, majd leült a kanapé sarkára, majd nyomogatta a TV távirányÃtóját, amÃg be nem hozta a hÃreket, bár nem igazán figyelt oda. Már az elejétÅl fogva nem tetszett neki, hogy a húga Trevorral járt. Tudta, hogy a srác csak elÅadja a tökéletes amerikai, gazdag leendÅ egyetemistát, hogy mindenkit lenyűgözzön, de nem igazán fűlt volna a foga ahhoz, hogy hazudjon arról Envynek, hogy ki is ez a srác valójában. Ha úgy alakult volna, hogy lefekszik Trevorral, akkor legalább tudja az igazságot, hogy kinek is adja oda magát.
Hazugsággal kezdeni egy kapcsolatot nem a legjobb út a boldogsághoz. Ha már hazudni kell, akkor talán jobb el se kezdeni. Amikor legutóbb látta Trevort az állomáson, nekiesett és falhoz állÃtotta, hogy vagy elmondja Envynek az igazságot arról, hogy mit is csinál vagy jobban jár, ha végleg eltakarodik. InnentÅl már nem az Å hibája volt, hogy Trevor nem hallgatott senki másra saját magán kÃvül.
Bosszantotta az a gondolat, hogy Trevor csak arra használja Envyt, hogy bejusson a bárokba és szabadon végezhesse fedett munkáját. Mivel a lány a város több klubjában volt felszolgáló, ez könnyű alibit biztosÃtott neki, hogy kövesse Åt ezekre a helyekre, még mielÅtt azok kinyitottak volna és hogy ott maradhasson zárás utánig. Mivel olyankor is az épületben lehetett, amikor még a vendégeket nem engedték be, sokkal könnyebben kémkedett és szegény Envy errÅl nem is sejtett semmit.
Chad nem ment bele ezekbe a fedett akciókba, még akkor sem, amikor a különleges erÅktÅl keresték meg és próbálták beszervezni. A legtöbb, amit megtehetett
