rózsám,Könnyen el nem válok.
26
Rózsám kertje alatt mentem,
Rózsa szagát megéreztem.
Fájt igen a szivem,
Változott a szinem,
Hogy galambom nem láthattam.
Ha még egyszer arra mennék,
Szeretőmmel beszélhetnék!
Megmondtam anyjának,
Mondja meg apjának,
Adják nekem leányukat.
Ha nekem nem adja kendtek,
Jó gondját viselje kendtek,
Irassák levélbe,
Csinálják üvegbe,
Hogy szivem ne fájjon érte.
27
Zöld a kökény, majd megkékül,
Most vagyok szerető nélkül.
Addig leszek én a nélkül,
Mig a kökény meg nem kékül.
Zöld levelü gyöngyvirágszál
Süvegemnél oly vigan áll.
Hej de más van a szivemben,
Bánatvirág nyilik ebben.
Patyolat ing lobogása,
Czifra suba suhogása,
Mit ér a pengő sarkantyu,
Ha nótája keserű bu.
28
Zöld levelű gyöngyvirágszál
Süvegemnél oly vigan áll;
Hej de más van a szivemben,
Bánatvirág nyilik ebben.
Patyolat ing lobogása,
Czifra suba suhogása,
Mit ér a pengő sarkanytyu,
Ha nótája keserű bu.
Nagy a világ, de van vége,
Búmnak se hossza se széle;
Nincs szeretőm, lettem árva,
Elhagyott a hamis pára.
Csaplárosné, egy kupabort!
Ha van, a legjobb bakatort:
Iszom világ boszujára,
Magam vigasztalására.
Adjon az ég békeséget,
Hiv leányban több bőséget;
S a szeretőt, ki hivtelen,
Verje meg az igaz Isten.
29
Elment az én babám, itt hagyott engemet,
Elvitte magával, minden vig kedvemet.
Aláfoly a Duna, nem foly többé vissza,
Elment az én babám, nem jön többé vissza.
A fecske is elmegy, de tavaszra megjön,
De az én galambom, akkor is csak nem jön.
30
Hol jártál violám, ilyen korán?
Látom a czipődet, harmatos már.
Rózsás kertben jártam,
Violát vizsgáltam,
Kedves rózsám!
Hoztál-e violát a számomra,
Mit felteszek holnap kalapomra?
A melyről megtudják,
Hogy szeretjük egymást,
Kedves rózsám!
Bocsáss be, galambom, egy két szóra,
Mert ime eljött már az az óra,
Melyben bucsuzásom,
Lészen elválásom!
Kedves rózsám!
Te is tégy érettem hív fogadást,
Hogy én rajtam kivül nem szeretsz mást,
Jártodban, keltedben,
Teljes életedben,
Kedves rózsám!
Szivemnek, violám, az lesz nehéz,
Hogy te ékes szemed reám nem néz;
Mert már tőlem elválsz,
Engemet árván hagysz,
Kedves rózsám!
Szivemet szivednek most ajánlom,
Ihol a jobb kezemet beadom,
Hogy visszajöttömben
Legyek szerelmedben,
Kedves rózsám!
Áldjon meg az Isten, kedves rózsám,
Látom, igaz szivvel voltál hozzám.
Köszönöm hívséged,
Hozzám szivességed,
Kedves rózsám!
31
Vajjon mit irjak rózsámnak,
Vajjon mit irjak rózsámnak,
Legkedvesebb violámnak!
Reszket kezem, nem irhatok,
Reszket kezem, nem irhatok,
Fáj a szivem, nem szólhatok.
Hozd ki rózsám, kantáromat,
Hozd ki rózsám, kantáromat,
Kantározd meg a lovamat.
Látod rózsám, hogy nyergelek,
Látod rózsám, hogy nyergelek,
Még sem hiszed hogy elmegyek.
Lovam lába indulóban,
Lovam lába indulóban,
Magam szája bucsuzóban.
Nézz utánam keservesen,
Nézz utánam keservesen,
Látsz-e többé vagy sohasem.
Ha meg nem látsz az életben,
Ha meg nem látsz az életben,
Meglátsz a magas egekben.
32
Akkor veszlek el, galambom,
Ha elfogy az a nagy halom.
Inkább kosárral elhordom,
Csak engem végy el, galambom.
De te elmégy, s engem itt hagysz,
Szivemre bubánatot hagysz,
Olyat mint a szomszéd halom;
Érted halok meg, galambom.
Elment, elment az én párom,
Még az éjjel visszavárom.
Visszavárom
