orr végét, az orr hídját, majd tehetetlenséggel a hullám átjutott a nyakra, a homlokra és az ajkakra, és egyértelmű volt, hogy mindent nyel el. Idot tenyerének kalapja és ujjai élesen összeszorultak, szorongattak Arutun nagyon hosszú orrát, és magához húzta.
Harutun mindkét kezével megragadta öklét, ráncolta az arcát, és megpróbálta letépni az orráról, de a gyerek korábban már meglazította az ujjait, és hirtelen eltávolította. Incephalopath a szamárhoz rántotta a fejét, és majdnem a seggére esett. Felépült, és pofon adta Idotnak. Ő, aki többször is kapott ilyen dolgot, elkerült és Harutun, miután elmulasztotta, kézzel tehetetlenné tette, és egy virágágyásba zuhant.
– Nos, büdös? – kérdezte Klop, és átadta a kezeit egy kolléganak, hogy fel tudjon kelni.
– Mdaa, apchi. – Arutun felállt, elutasítva Klop ajánlatát.
– Mi az “Mdaa”?
– Nem tudtam kitalálni, Apchi – dadogva és az orra mellett tartva, Harutun átment.
– Ellenőrizte a dokumentumait?
– Igen, ez egy látogató, apchi, Kazahsztánból, ahol van egy chuyka.
– Milyen illat?
– Nos, apchi, Chuiskaya-völgy, itt nő a kender.
– És mi jött ide? – kérdezte Klop Idota.
– És miért jöttél ide? – válaszolta Idot.
– Ön egy agár? Itt születtem.
– Nem néz ki úgy, hogy idejött? – Az ujjával az Intsephalopath Patzanra mutatott.
– És a homlokban? apchi. – megrázta az orrát, és elefántokat robbant fel a kaukázusi Harutunba.
– kérdeztem, mi jött ide?
– Rodaki költözött. Én sem ott nem szenvedtem betegesen. – unatkozó tinédzser.
– És mi, nem tudod elfelejteni Anashát? Pret?
– Nem értem, hogy mire gondolsz? Azt mondom, szar, és tenyerével megtörölte a seggét…
– És mi olyan vulgáris? Nem a Kents, ugyanaz veled, és a határidő… Tíz süt.. Che nem nevet?
– Legalább apchi. – tette hozzá Harutun. – Plusz – ellenállás a hatóságokkal szemben.
A gyerek elpirult.
– És mit nem tesznek Kazahsztánban az anashaért? – Ottila megváltoztatta hangját.
– Nos, valójában elültetik – dörzsölte Idot az orrát. – de legálisan dolgoztam.
– Mi a legális? Sneezy. – lepte meg Harutun.
– Kender összegyűjtve? Igen! – Ottila ismét ugyanazzal az ujjal ütött kalapáccsal.
– Hogy van? Valami, apchi, ostobaságot vezet, schmuck. – Arutun megüt.
– Hol érted? – hibás Klop. – messze innen?
– Nem, a házon keresztül, a kukába. Apchi, és ami a legfontosabb, hogy egyenletesen növekszik ott, mint egy kertben. Apchi, egy kutya?
– Várj, Harutun,.. gyere ide, syudy? – parancsolta Klop.
Idot vonakodva közeledett.
– Ülj le. Ottila egy közeli vödörre mutatott, és megfordította, de az alja nem volt. Idot leült.
– Nyújtsa fel kezét, tenyerét le… Itt. Most, Harutun, hozd az újságot.
– Honnan? Sneezy.
– Kérdezd meg a feleségedet..
– Pisyunya, adj nekem újságot! Sneezy.
– Ki? Pisyuna?
– Apchi, apchi, apchi … – Harutun pirosra vált
Idot kuncogott.
– Mi nevet? – Ottila a tornác felé fordult. – Izolda, hozza ide a papírt!
– Vedd magad! Nem mostohaanyja nőtt fel! Izolda felhorkant.
– Menj meg! – halk hangon küldte Klop tizedes. Harutun fél óra múlva hozta az újságot, Ottila már képes volt száz szöget igazítani.
– Mi a fasztól mentél halálra? Gyere ide.
Ottila vette az újságot, és elterítette az üllőn.
– Három. – elrendelte a hibát
– Négy. – válaszolta Idot zavartan.
– Mi, négy?
– Nos, három – négy – öt…
– Viccelsz? nyárson a kezedben, és három, három lyukakba. Törölje a kezéből minden szart.
– Miért?
– Szeretnéd ezt demonstrálni a kerületi rendőri osztály laboratóriumában?
– Nem
– Akkor három itt és gyorsan.
A gyerek gyorsan dörzsölte egy golyót egy borsóval, és átadta Klopnak.
– Be? Magosh! – lepte meg Klop.
– Azonnal éreztem, apchi, egy profi kezét.
Egy cigarettából aranyba csomagolt Ottila borsó, egy darab papír alatt. És tüzet gyújtott meg. A papír megégette és szárította a borsót. Ottila kinyitotta és kalapáccsal vert egy borsót. Kihúzta a dohányból, amelyet egy cigarettából zárt ki, és visszahúzta. Lezárva és a végén kitöltve. Egy csavart kartondarabot tettem a gyufaszekrény aljáról a szűrő helyére. És nyelvével megnedvesítette a cigaretta tetejét, és meggyújtotta. A lélek összeroppant, és a visszahúzódás közvetlenül beszívódott az övezet tüdejébe, és emlékezett Afrikára. Nyitott terei és a dzsungel. Táncolok alatta, miközben a papuascák bújtak ki a számatból. Olivier egy szomszédos törzsből származó fekete ember agyából, aki sót keresett. Első szex vízilóval és így tovább. Végül, mint egy buborék, kiütötte a lélegzetét, és fokozatosan engedte, hogy a gin szárnyas füstje szélben legyen. Vérét vidám oxigénnel dúsították, és úgy érezte, mintha nulla gravitációval repült volna. A környék minden fényes és zümmögő volt. Eljött Ottila gyermekkori lehetőségei, és minden körülöttük kedvtelni kezdett. A kutya kiszállt a fülkéből, és látva a tulajdonos hülye pillantását, táncolta és meghúzta a farkát.
– Semmi szartad magad?! – Nem
